Menü
kiállításaim:
- május
Bartók Béla Boulevard – KultPont és KözösségiTér
Budapest
„Amikor véget ér… – az elmúlás méltósága”
Csoportos tárlat
- május
Jászkiséri Művelődési Ház
Jászkisér
„Nemzeti Művelődési Intézet – Tehetségpaletta Program”
Csoportos tárlat
- december
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériája
Esztergom
„XII. Művészet Esztergomért Adventi Kiálltás és Vásár”
Csoportos tárlat
- november
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériája
Esztergom
„Esztergom 1050”
Csoportos tárlat
- március
Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézmény
Szolnok
„GONDOLATOK A KÖNYVTÁRBAN (Vörösmarty után szabadon…)”
Önálló kiállítás
- december
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum – Nagyterem
Esztergom
„XI. Művészet Esztergomért Adventi Kiálltás és Vásár”
Csoportos tárlat
- november
Rondella Galéria – Kapcsolatok Háza
Esztergom
„Madarak”
Csoportos tárlat
- május
Collab Gallery
Budapest
„ART MAY – ART FAIR”
Csoportos kiállítás
- december
Rondella Galéria – Kapcsolatok Háza
Esztergom
„X. Művészet Esztergomért Adventi Kiálltás és Vásár”
Csoportos kiállítás
- november
Rondella Galéria – Kapcsolatok Háza
Esztergom
„Elpusztuló kert ott a vár alatt”
Csoportos tárlat
- november
Északi ASZC Serényi Béla Mezőgazdasági Szakközépiskola és Technikum
Putnok
„Érzések és sugallatok”
Önálló kiállítás
- október
Hunyadi János Ének-zenei és Nyelvi Általános Iskola
Budapest
„Ki vagyok én?”
Önálló kiállítás és műhelymunka
- július
Tollas Tibor Emlékház
Nagybarca
„Pillanatok, rezdülések”
Önálló kiállítás
- május
FESTUM VARADINUM
Tibor Ernő Galéria
Nagyvárad
„Színek zengése, fények zúgása”
Önálló kiállítás
- december
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Kis Román Palota
„IX. Művészet Esztergomért Adventi Kiállítás és Vásár”
Csoportos tárlat
- november
Szent Erzsébet Közösségi Ház
Jászfényszaru
„Színek, szavak, párhuzamok”
Önálló kiállítás
- november
Collab Gallery
Budapest
„Christmas Exhibition and Art Fair”
Csoportos tárlat
- november
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériája
Esztergom
„Magam vagyok az örökös magányban” – Pilinszky 100
Csoportos tárlat
- június
Collab Gallery
Budapest
„18+ Kortárs erotikus művészeti kiállítás”
Csoportos tárlat
- december
Collab Gallery
Budapest
„Christmas Exhibition and Art Fair”
Csoportos tárlat
- november
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériája
Esztergom
„Esztergomi kálváriák”
Csoportos tárlat
- október
Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria
Jászberény
„Az idő nem fontos…”
Önálló kiállítás
- június
Petőfi Sándor Művelődési Ház
Jászfényszaru
„Az idő nem fontos…”
Önálló kiállítás
- december
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériája
Estergom
„VIII. Művészet Esztergomért Adventi Kiálltás és Vásár”
Csoportos tárlat
- november
Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériája
Esztergom
„Esztergom”
Csoportos tárlat
Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria - Jászberény 2020. Részletek a Magyar Festészet Napja alkalmából rendezett, "AZ IDŐ NEM FONTOS..." című önálló kiállítás megnyitóján elhangzottakból
„…Gyöngyike is kutatja a körülötte lévő világ miértjét és hogyanját. Annak megismerése és
megértése a cél, a legkisebb elemeken keresztül. Hogy aztán ezt formákká, képekké
alakítsa.
…
És mit is látunk a képeken? Kísérletezéseket és az azt követő tudatos megnyilvánulásokat. A
természetből építkezik, az ősihez, az elemihez nyúlik vissza, s addig rágja, gyötri,
transzformálja azt, míg képein egy teljesen új világ születik.
Ebben vagyunk most mindannyian. Hiszen mindenki – ha nem is tudatosan, de – napról
napra újjászületik.
A képekben benne van minden: születés és halál, a lét örök körforgása. A felemelkedés és a
zuhanás, a csend és a vihar. Azok a párhuzamok, amelyek teljessé, eggyé teszik az
életünket.
Itt nincs semmi mű: minden a természetes önvalójában jelenik meg, Gyöngyikén keresztül.
A képeken vajon itt "csak" az ember nyilatkozik meg, s az őbenne felgyülemlett élmények,
érzések, látottak és tapasztaltak?
Szerintem többről van itt szó… Számomra a festés szertartás. S a szertartás a
kapcsolatteremtést jelöli az önvalómmal. A felettes énemmel, mondhatom, az istennel, aki
bennem él. S innentől kezdve nincs másnak helye a papíron, csak a természetesnek.
A színek is: föld színek. A természeté. Barna, vörös, sárga, okker, mind-mind az előbb
emlegetett ősi elemek. Még a feketén, vagy fehéren absztrahált "vonalak" is tájat, térképet,
virágot és vad hullámokat hoznak képzeletünkbe.
A kék-zöld képek is a természetből merítkeznek. (De jó szó: merítkezik…) Hiszen a patak,
folyó, hullám, örvény mind arra sarkall, hogy merüljünk alá, nem fizikailag, inkább
lélekben…
…
Zárásként – Nos, én is ezt kívánom! Éljen soká a magyar festészet, éljenek soká az alkotók,
s mai ünnepeltünk, Ézsiás Gyöngyike!
Farkas Edit
Hamza Múzeum és Jász galéria
igazgatója
/Jászberény – 2020/
Szent Erzsébet Közösségi Ház - Jászfényszaru 2021. Részletek a "SZAVAK, SZÍNEK, PÁRHUZAMOK" című önálló kiállítás megnyitóján elhangzottakból
„Ézsiás Gyöngyike folyamatosan megújul, s nem csak egy következő kiállításra, hanem
folyamatosan.
Újabb és újabb témákat, gondolatokat hoz.
… esetében az alkotó lelke is jelen van a képeken keresztül.
A saját kedvtelésből született festményeket elsősorban nem a nagyközönségnek szánjuk,
hanem annak ki kell jönnie. S ha ezt meg is mutatjuk, na, az az igazi lelki kihívás, hiszen a
képek által betekintést nyújtok saját önvalómba: azt mutatom meg, mit érzek, hogy élek. Így
– azt gondolom – egy nagyon bizalmi állapotban vagyunk.
Ezekben a képekben benne van minden: születés és halál, a lét örök körforgása. A
felemelkedés és a zuhanás, a csend és a vihar. Azok a párhuzamok, amelyek teljessé, EGY-
gyé teszik az életünket.
Itt nincs semmi mű: minden a természetes önvalójában jelenik meg, Ézsiás Gyöngyikén
keresztül.
Vajon itt „csak” az ember nyilatkozik meg, s az őbenne felgyülemlett élmények, érzések,
látottak és tapasztaltak?
Szerintem többről van itt szó… Számomra – de úgy érzem, Ézsiás Gyöngyike számára is – a
festés szertartás. S a szertartás a kapcsolatteremtést jelöli az önvalómmal. A felettes
énemmel, mondhatom, az istennel, aki bennem él. S innentől kezdve nincs másnak helye a
papíron, csak a természetesnek.
Sokkal szebben fogalmazta ezt meg Reményik Sándor, Béke című versében, amely
általában az alkotás egészének esszenciája:
„Valami furcsa összehangolódás,
Valami ritka rend –
Széthúzó erők erős egyensúlya,
Mély belső bizonyosság idebent –
Bizonyosság arról, hogy élni jó,
Szenvedni elkerülhetetlen,
Szeretni tisztán: megistenülés,
Meghalni szép –
S a Kifejezést meglelni mindezekhez,
Megtalálni a felséges Igét:
Az Igét mindezekhez:
A Béke ez.
Orkán ordíthat aztán odakünt,
Robbanhat ezer bomba: kárbament,
De kárt nem okozott.
Bent:
Csend.
A Béke itt kezdődik.
Bent:
Csend.
Isten hozott.”
Így születnek hát a képek…
És hogy ezáltal mit is látunk? Kísérletezéseket és az azt követő tudatos megnyilvánulásokat.
Ézsiás Gyöngyike a természetből építkezik, az ősihez, az elemihez nyúl vissza, s addig
rágja, gyötri, transzformálja azt, míg képein egy teljesen új világ születik.
Látható az erőteljes grafikus megnyilvánulás, vagy azok helyét átveszik a színek és a
formák.
Ezáltal a képek legtöbbje sem direkt: érzéseket, megérzéseket, benyomásokat közvetít,
ahova a címek csak egyfajta sorvezetők, sugallatok lehetnek: megmutatják az irányt (és soha
nem a célt), merre induljunk a képzelet ösvényén.
De még a direkt megjelenítések is mind-mind többet mondanak, mint amit elsőre látni
vélünk.”
Farkas Edit
Hamza Múzeum és Jász galéria
igazgatója
/Jászfényszaru – 2021/
Tibor Ernő Galéria - Nagyvárad 2022. Részletek a Festum Varadinum programsorozat részeként megrendezett "SZÍNEK ZENGÉSE! FÉNYEK ZÚGÁSA!" című önálló kiállítás megnyitóján elhangzottakból
„Ézsiás Gyöngyike újabb és újabb témákat, gondolatokat hoz, mélységbe és magasságba
szárnyal, lelkében a színek kavalkádja más-más arcát mutatja.
Alkotásaival számos kiállításon vett részt. Több alkalommal szerepelt tematikus csoportos
tárlaton Budapesten, Esztergomban. de önálló kiállításai is egyre szaporodnak szerte az
országban. és már annak határain kívül is.
Mit is mondhatnék róla …
Különleges lehetőséget kapott az élettől – a benne felgyülemlő gondolatvilágot képpé tudja
gyúrni. Ez óriási kincs.
…és ahogyan ő mondja: hogy itt vannak a festményeim, képeim, talán már nem is kellenek
szavak, azok beszélnek helyettem. Amit én nem tudok mondatokba foglalni, azt mind
elmondják az ő sajátságos módjukon. Csendesen elsuttogják, vagy a világba kiabálják, hogy
ki is vagyok, milyen vagyok, mit érzek, miről álmodom. Általuk leshet be mindenki a
világomba.
…
Ma egy olyan kiállítást nyitunk, ahol az alkotó lelke is jelen van a képeken keresztül.
…a saját kedvtelésből született festményeket elsősorban nem a nagyközönségnek szánjuk,
hanem csak úgy a magunk gyönyörűségére, annak csak ki kellett jönnie. Ha ezt meg is
mutatjuk, na, az már igazi lelki kihívás. Hiszen a képek által betekintést nyújtok saját
önvalómba: azt mutatom meg, mit érzek, hogy élek. Így – azt gondolom – most egy nagyon
bizalmi állapotban vagyunk.
Ezekben a képekben benne van minden: születés és halál, a lét örök körforgása. A
felemelkedés és a zuhanás, a csend és a vihar, szenvedély, szeretet és nyugalom. Azok a
párhuzamok, amelyek teljessé, eggyé teszik az életünket.
Itt az „Egy lélek” című kép, amelyben Tóth Árpád gondolatai is megfogalmazódtak:
Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát. …
Minden a természetes önvalójában jelenik meg, Gyöngyikén keresztül. Itt vajon „csak” az
ember nyilatkozik meg, s az őbenne felgyülemlett élmények, érzések?
Szerintem többről van itt szó…
Kovács Béláné Pető Magdolna
Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaség Elnöke
/Nagyvárad – 2022/
